6.fejezet : A pláza

Hello!
Sajnos olyan képet nem találtam a fejezethez amit szerettem volna,
de még ezt tartottam a leghelyesebbnek, igaz ez a történetet nem
rontja el, csak jobb lett volna egy hasonló.




 Beültem, beindítottam és már repesztettem is Port Angeles felé.
 Mikor a plázához értem, Leila már a bejárat előtt toporgott
 elég feltűnő szerkóban ahhoz, hogy szinte minden pasi felnyársalja a szemével,
 na nem  mintha ez valaha is zavarta volna őt, sőt, egyenesen élvezte.
 Leparkoltam, összeszedtem a kis motyómat, lezártam az autómat
 és már hamarosan barátnőmmel szemben álltam.
- Szia kisanyám. Na erről van szó! Eszméletlenül nézel ki Bella.
- Szió. Tudok én ha akarok, de te sem panaszkodhatsz.
 Hogy feltűnőek leszünk az már biztos. - nyöszörögtem.
 Bármit elviseltem kivéve azt, hogy a középpontba legyek.
 De ez, nem egy olyan eset volt.
 Ezzel bementünk és a várt hatás azonnal észrevehető is lett,
 ugyanis bármerre is fordultam, mindenhol nyáladzó,
 lihegő kanok voltak láthatóak, akiknek úgy csavarodott kifelé a fejük
 mintha nem is lenne a nyakukon.
 Leila persze kacsintott egyet balra, azután jobbra, engem meg csak rázott a röhögőgörcs.
PASIK!!
 Némelyik borzalmas.
 Végre felértünk a mozihoz, megnéztük a kínálatot és egy vígjátéknál tettük le
 a voksunkat mind a ketten.
 Vettünk kólát, kukoricát amit ilyenkor szokás, de még volt fél óránk a kezdésig
 addig is elmentünk nézelődni.
 Már majdnem az egész emeletet bejártuk, amikor épp egy neves cipőbolt elé értünk,
 amint a bejárat elé értünk olyan érzés fogott el, mintha engem nézne valaki.
 Nem tudom miért de úgy éreztem az üzletbe kell keresnem az illetőt.
 Amint észrevettem őt azt hittem a helyszínen összecsuklok.
Teljesen lefagytam, azt hitettem hallucinálok, megmozdulni sem bírtam és
 a szemeim is egyenesen az övéire tapadtak.
 Egyenesen rám meredt és úgy láttam tetszett neki amit lát,
 mert kocsányon lógott a szeme és tátva felejtette a száját.
 Elég muris volt.
 Édes Edward!
 Újra láthattam, el sem akartam hinni, ott állt előttem és engem nézett.
Az egész testem remegni kezdett, de erőt vettem magamon és
 rámosolyogtam fülig érő szájjal,még egy intést is megeresztettem.
Ekkor barátnőm rángatott ki a rózsaszín ábrándból.
- Hahó, Bella! - integetett a szemeim előtt - Lefagytál, vagy mi van?
 Erre, abba az irányba nézett amerre épp bambultam, így hamar leesett neki
 a tantusz mi a nyavaja bajom lett.
- Ááá, már értem! De van egy rossz hírem, mennünk kell mert kezdődik a film.
 Ránéztem Leilara majd Edwardra, aztán nem tudom honnan vettem a bátorságot,
de dobtam felé egy csókot és pirulva fordultam a mozi irányába.
- Jesszusom, mit csináltam? - torkoltam le saját magam. - Most... tuti,
valami könnyű nőcskének tart.
- Hááát, az biztos, hogy nem rosszat. Nézz csak hátra! - bökött meg Leila.
 Megfordulttam és ő az üzlet előtt állt mint egy árva,
 nagyon szomorú arckifejezéssel, utánam bámult.
 Legszívesebben visszaszaladtam volna megvígasztalni.
 Nekem sem kellett több, felbátorodtam és rákacsintottam,
 ő pedig azzal a szédítő mosolyával viszonozta, majd befordultunk balra
 a mozi irányába és az arca eltűnt a látómezőmből.
 Eltűnt, megint!
 Ezek szerint mégis lehetséges, hogy helybéli?
 Az volt a lényeg, hogy éppen itt volt, ahol én is.
- Leila, ugye nem csak képzeltem őt? - lehet, hogy bediliztem.
- Nem Bella, nagyon nem. Na, tegnap pont erről a szikráról beszéltem neked,
  mostmár érted?
- Még mindíg remeg az egész testem, mondd, hogy nem jóképű.
 Tegnap óta nem bírom kiverni a fejemből, még az álmom is róla szólt. - szegény Leila,
 csoda ha értett belőle valamit úgy hadartam.
- Mi van veled, csak nem szerelem első látásra történt?
- Ne nevettess, az lehetetlen, én nem hiszek az ilyen dolgokban. Még csak
nem is ismerem, sajnálatomra . - görbült le az ajkam - De nagyon szeretném.
- Na ezt, majd még átbeszéljük, de mostmár menjünk be, mert lekésünk a filmről.
 Bent elfoglaltuk a helyünket, de az igazság az, hogy a film
 abszolút nem kötötte le a figyelmemet,a felét sem láttam, 
 inkább volt szenvedés mint élvezet, csak ő járt a fejemben.
 Folyamatosan visszapörgettem az agyamban a pillanatot.
 Mikor vége lett elindultunk a Mc Donald's-ba.
 Öt perc alatt ott voltunk, rendeltünk két menüt aztán helyet foglaltunk
 és elkezdtünk eszegetni.
 Kicsivel később Leilanak eszébe jutott valami.
- Na szóval, mi a helyzet ezzel az Edwarddal?
- Nincs semmi. Te láttad, hogy történt valami?
- Még nem, de bármi lehet. - bíztatott.
- Azt sem tudom ki fia-borja. Ma láttam életemben másodszor,
 csak arról van szó, hogy rohadt jó pasi és kész.
- Miért nem próbálod megkeresni? - erre nagyokat pislogtam.
- Mi? Te megőrültél? Én nem fogok utána koslatni, még azt hinné kattant vagyok.
 Ha akar valamit majd csak összefutunk még és akkor majd kiderül
 hányadán állunk egymással.
- Akkor csak szenvedj tovább. - legyintett egyet - Majd meghalsz érte, ezt a vak is látja
és ő viszont érted.
- Ez nem igaz! Megőrülök. - mérgelődtem.
 Bekaptam egy sültkrumplit és rágódtam a dolgokon.
 Mégis, hogy nyomulhattam volna én a pasira, nem fordítva kellene lennie?
Ugyan mit gondolna rólam, még a végén én üldözném el, csak az kéne.
 A hátralevő időben inkább más dolgokról beszélgettünk mint például család, ruhák, bulik.
Jövőhétre már tervbe is jött egy diszkó, itt nagyon más lehetőség nem igazán volt.